Mézes, máshogy
2008.12.05. 18:32
Kissé formabontó, de távolról sem hagyományromboló mézeskalácsainkhoz a klasszikus cukormáz helyett újszerű mintázást választottam. A finom csemegék csodaszép karácsonyfadíszek is lehetnek, sütésük pedig izgalmas játék.
Egyes források szerint már a középkorban is ismerték a mézeskalácsot. Legelőször a kolostorokban sütöttek egyházi témájú figurákat nagyobb ünnepek alkalmából. Később, a céhekbe szerveződött iparosok már világi motívumokkal is készítettek mézest.
A mézesbábos mesterség a XVI. században terjedt el az országban. A ma használt technikákat, eszközöket és formákat főként Németalföldről bevándorolt mesterek ismertették meg a magyar iparosokkal.
A kb. 5 mm vastagra nyújtott mézeskalácstésztából sablon segítségével vágjuk ki a nagyobbacska figurákat. A kisebbekhez használhatunk sütikiszúrókat is. Tegyük a formákat tepsire (sütőpapírra), kenjük meg felvert tojássárgájával, majd díszítsük őket fűszerekkel, magvakkal, cukorkákkal.
Ehető díszítők: tökmag, napraforgómag, mazsola, dió, mogyoró, keksz, apró cukorkák, mák
Nem ehető díszítők: köménymag, rizs, színes bors, tarhonya, szegfűszeg, száraz borsó
Hasznos információ: a figurák készítéséhez keményebb állagú, nem sütőporos tésztát válasszunk, mert ezek nem "híznak" meg annyira a sütéstől, jobban megtartják formájukat.
|